ajánlott és kötelező védőoltások

Kötelező és ajánlott védőoltások

Röviden az alábbi táblázatokból tudsz tájékozódni, részletesebben pedig az azt követő írás mutatja be az egyes oltásokat és azon betegségeket, amelyek ellen védettséget nyújtanak.

Az ember szervezetét egy bonyolult védekező apparátus, az immunrendszer védi a fertőzésektől. Az ember szervezetét a környezetből illetve az emberi szervezetben található szabad szemmel nem látható apró élőlények vírusok, baktériumok, gombák fertőzhetik meg. Ezek a kórokozók tartalmaznak egy alkotórészt, amely segítségével a szervezetünk immunrendszere először felismeri, hogy idegen, majd ellenanyagot termel ellene és elpusztítja. Van olyan betegség, amin ha átestünk, egész életünkben nem leszünk még egyszer olyan betegek. Ilyen például a bárányhimlő. De vannak olyan betegségek, amelyek ellen a védettség csak rövidebb ideig, néhány évig vagy csak néhány hónapig tart.

Az immunvédekezés lehet:
a) természetes (veleszületett) védelem
b) természetesen szerzett aktív védelem
c) természetesen szerzett passzív védelem
d) mesterségesen szerzett aktív védelem és
e) mesterségesen szerzett passzív védelem.

A védőoltások a mesterségesen szerzett passzív és a mesterségesen szerzett aktív védelemhez tartoznak. A mesterségesen szerzett védelem azt jelenti, hogy külsőleg szájon át vagy injekcióval juttatunk be anyagot, ellenanyagot a szervezetbe. A védőoltások az immunrendszert mesterségesen késztetik a betegség elleni védettség kialakítására. A védőoltások egyéni célja a fogékonyság csökkentése egyes fertőző betegségekkel szemben, míg a közösségi célja a járványfolyamat megszakítása.
Voltak és vannak is olyan betegségek, amelyek nagyon súlyosak, előfordulhat, hogy következményeként, maradandó károsodás, de súlyosabb esetben végződhet halállal is. A védőoltások célja ezeknek a betegségeknek a megelőzése. A védőoltások hatására a szervezet emlékezni fog a súlyos fertőzéseket okozó vírusokra, baktériumokra, és ezáltal véd a betegségek ellen. A védőoltások a betegségek természetes kórokozójának elölt, legyengített alakját, vagy a kórokozónak csak azt a részét tartalmazzák, amely a védettség kialakítását biztosítja. A védőoltás hatására a szervezetben ugyanaz a folyamat megy végbe, mint amikor a szervezet a betegséget okozó kórokozóval találkozik. A különbség annyi, hogy a védőoltásban található antigén hatása gyengébb, mint a betegséget okozó kórokozó antigéné.
A védőoltások története nagyon régre terjed vissza. Már az ókorból, középkorból vannak írásos emlékek fertőző betegségekről, járványokról, amelyek nagyon sok halálos áldozatot követeltek. A középkor egyik súlyos betegsége volt a himlő, ez ellen fejlesztették ki az első védőoltást 1796-ban.

Nálunk Magyarországon, (természetesen még nagyon sok helyen a világon) a gyerekek megszületésüktől iskoláskorukig több védőoltást is kapnak. Ezek nagy része életkorhoz kötött, kötelező védőoltás.
Vannak azonban nem kötelező védőoltások is, ezekről a szülő dönt tájékoztatás illetve tájékozódás után, hogy szeretné-e gyermekét beoltatni vagy sem az adott oltóanyaggal az adott betegség megelőzésére. Ezeket az oltásokat fel kell íratni, vagyis fizetni kell értük.
A kötelező védőoltásokat a törvények szerint mindenkinek meg kell kapnia. Minden évben az ÁNTSZ szakemberei kidolgozzák, meghatározzák, mely korcsoportok kapnak védőoltást. A védőnők az orvossal egyeztetve megszervezi melyik gyermeknek, mikor kell oltás miatt az orvosnál megjelenni. A védőoltást csak az orvos adhatja be.
Az oltásoknak is lehetnek mellékhatásai, jelentkezhet hőemelkedés, enyhébb láz, oltás helyén bőrpír illetve duzzanat.. Ritkán, de előfordulhat ezeknél súlyosabb mellékhatás, az oltási szövődmény, az oltott személy átlagostól eltérő reakciókészsége miatt kialakuló súlyos tünetegyüttes (pl. állati szérumok alkalmazása utáni szérumbetegség, esetleg anafilaxiás sokk).

Az oltásnak lehetnek ellenjavallatai, mint lázas betegség; immunhiányos állapotok - élő kórokozót tartalmazó vakcinával nem oltunk (kivétel: a betegség nagyobb rizikó, mint az oltás, pl. HIV pozitivitás.); azonos vakcina alkalmazásakor korábban súlyos szövődmény alakult ki, gyermekek egyes idegrendszeri megbetegedései (sejtes pertussis vakcina), várandósság, kivétel: vitális indikáció (élővírus vakcina nem adható), anafilaxiás típusú túlérzékenység a vakcina komponensével szemben.
Nagyon fontos, hogy az allergia, asztma, atopiás manifesztációk nyugalmi szakasza, alimentáris tojásallergia, dermatózisok, ekcéma, lokalizált bőrbetegségek, lokális szteroid kezelés, krónikus szív-, tüdő-, vesebetegségek, neurológiai betegségek stabil állapota, Down-kór, konvulziók a családi anamnézisben, az oltandó anyjának terhessége, a gyermek anyatejes táplálása, újszülöttkori kis súly, újszülöttkori sárgaság, alultápláltság, betegség inkubációs ideje nem ellenjavallatai a védőoltásoknak.

Felsorolom az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokat és az ajánlott, nem kötelező védőoltásokat.

kötelező védőoltások:

• újszülött korban: BCG oltás, amely a tuberkolózis ellen véd.
• 2,3,4,18 hónapos korban: az Infanrix (DTPa) – IPV – Hib oltást kapják a csecsemők illetve kisdedek, ami a torokgyík szamárköhögés, a tetanusz okozta merevgörcs, a járványos gyermekbénulás és a Haemophilius B által okozott gennyes agyhártyagyulladás ellen véd.
• 15 hónapos korban: MMR vagy PRIORIX oltást kapnak, mely a rózshimlő, kanyaró és a mumpsz betegségek ellen részesíti védelemben őket.
• 6. éves korban: Infanrix (DTPa)-IPV oltást kapnak, ez az oltás torokgyík szamárköhögés, a tetanusz okozta merevgörcs, a járványos gyermekbénulás ellen véd.
• 12 éves korban: (6. osztályban) DTPa torokgyík és a tetanusz okozta merevgörcs ellen kapnak ismétlő oltást illetve rózshimlő, kanyaró és a mumsz ellen oltják újra a kamaszokat.
• 13. éves korban (7. osztályban): Engerix B oltást kapnak a fertőző májgyulladás ellen.

nem kötelező védőoltások:
Ez azt jelenti, a szülő felírathatja, megveheti és beadathatja a gyermekének az oltást.
Leggyakrabban a következő védőoltásokat adatják be a szülők:

• Meningococcus vakcinák

Gennyes agyhártyagyulladás (meningitis) ellen, kétféle típusa van:
a) poliszacharid vakcinák - 2 éves kor felett
b) konjugált vakcinák – 2 éves kor alatt is adható
2 hónapos kort betöltött, de 12 hónaposnál fiatalabb csecsemőknek 2 részoltás szükséges. 12 hónapos kor felett 1 oltás szükséges.

• Varicella

2 vakcina törzskönyvezett hazánkban 9 illetve 12 hónapos kortól adhatók, 2 oltás szükséges.

• Kullancs által okozott agyvelő és agyhártyagyulladás

Az alapimmunizálás 3 oltásból áll.
Gyerekeknek 2 féle oltóanyag van forgalomban Magyarországon 1-12 illetve 1-16 éves korig adható. Az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell beadni a 2. oltást, a 3. oltást, pedig 9-12 hónap elteltével. 5 évente emlékeztető oltás szükséges.

• Vírusos influenza elleni oltóanyagok
• HPV elleni oltóanyag

A méhnyakrák kialakulásáért felelős humán papillóma vírus ellen adják.

• A és B típusú fertőző májgyulladás (Hepatitis) elleni oltóanyag
• Rotavírus vakcinák

2 szájon át adható vakcina van Magyarországon forgalomban.2 illetve 3 dózis szükséges.
6 hetes kor felett lehet elkezdeni az immunizálást és 24 illetve 26 hetes korig be kell fejezni.

Az alábbiakban az oltásokról és a betegségekről olvashatsz részletesen.

• Infanrix (DTPa) -IPV- Hib védőoltás

Ez a kötelező védőoltás öt betegség ellen véd. Ezek a betegségek a következők:
a) torokgyík (Diftéria)
b) szamárköhögés (Pertussis)
c) tetanusz okozta merevgörcs
d) járványos gyermekbénulás
e) Haemophilius B által okozott gennyes agyhártyagyulladás
A gyermekek és szüleik számára nagyon fontos, hogy egy szúrással túlesnek a korábbi 2 bökéssel szemben az oltáson. Hazánkban ezt az oltást a csecsemők 2, 3, 4, és 18. hónapos korukban kapják. Az oltás után a csecsemő illetve kisded nyűgösebb lehet, az oltás helyén bőrpír, duzzanat keletkezhet. Emellett jelentkezhet hőemelkedés, láz, hányás, hasmenés.

A következőkben be szeretném mutatni a betegségeket, amelyek ellen a védőoltást kapják a csecsemők és a 18. hónapos kisdedek.
a) torokgyík (Diftéria)
Ez egy baktérium által okozott fertőző betegség. A kórokozó általában a légutakat, néha viszont a bőrt támadja meg. A torokban, a mandulákon, vagy más nyálkahártyán megtapad, vaskos és szürkés színű lepedéket alakít ki. Súlyos légzési nehézségeket, néha fulladást okoz. A baktérium által termelt méreg a véráram útján az egész szervezetbe eljut. Ezáltal károsíthatja a szívet, idegrendszert, vesét is. Halálos kimenetelű is lehet. A halál oka szívizom károsodás vagy a gége elzáródását követő fulladás lehet. Biztosan sokan olvasták Móra Ferenc Kincskereső kisködmön című művét általános iskolai tanulmányaik során. Gergő kishúga is torokgyíkban hal meg.
b) szamárköhögés (Pertussis)
A védőoltások előtt az egyik legelterjedtebb fertőző betegség volt. Bakteriális, cseppfertőzéssel terjedő betegség. Jellemző tünete a kínzó köhögés, húzó, hangos légzés. Szövődménye lehet tüdőgyulladás, agyi károsodás. Magyarországon a gyerekeket szamárköhögés ellen 1953 óta oltják.
c) tetanusz
Szintén baktérium okozta, súlyos, magas halálozású betegség. A kórokozó rendszerint földdel szennyezett seben keresztül jut a szervezetbe, ahol mérget (toxin) termel. A bevezető tünetek fejfájás, verítékezés, majd ezt követően a sérülés környékén tónusos izomgörcs alakul ki. Órák, esetleg napok alatt az izmok görcsös állapotba kerülnek. Az újszülöttek általában a köldök fertőződése révén betegszenek meg. Hazánkban 1942 óta oltanak Tetanusz ellen.
d) járványos gyermekbénulás
A fertőzést vírus okozza. A vírus a széklettel szennyezett kézről, tárgyakról a szájon át kerül a szervezetbe. A fertőző betegség lázzal és petyhüdt bénulással jár. Lefolyása gyakran enyhe, de előfordul, hogy súlyos a lefolyása és maradandóbénulás alakulhat ki a végtagokon, de előfordulhat a halálos kimenetel is.
e) Haemophilus influenzae B bakterium
Gennyes agyhártyagyulladást is okozhat. A gennyes agyhártyagyulladás szövődménye lehet bénulás, süketség, epilepszia is. A baktérium az agyhártyagyulladás mellett, torokgyulladást is okozhat.
Az évek, évtizedek óta végzett oltásoknak következtében ezek a betegségek napjainkban szinte teljesen eltűntek. Nem szabad viszont elfeledni, hogy a kórokozók jelen vannak környezetünkben még ma is. Oltott egyénekben megtelepedhetnek, de betegséget nem okozhatnak. Ezért fontos a kötelező védőoltások beadatása a megfelelő korban a csecsemők és kisdedek számára.

• Pneumococcus

Ellene a védőoltás még nem kötelező Magyarországon, de 2008. 10. 01. óta minden olyan 2 év alatti gyermek ingyen megkaphatja, akinek a szülei igénylik. A pneumococcus betegség csak embereket betegít meg, emberről emberre cseppfertőzéssel terjed. Súlyos, életveszélyes betegségeket okoz. Ezek a következők:
a) agyhártyagyulladás
Magas lázzal kezdődik, elviselhetetlen fejfájás kísérheti, társulhat hozzá kábultság, hányás, eszméletvesztés.
b) vérmérgezés
Szintén magas lázzal kezdődik, ami periodikus lehet, rossz közérzet, étvágytalanság, gyors pulzus, kapkodó légzés kíséri.
c) tüdőgyulladás
Esetén hidegrázás, magas láz, levertség, köhögés, nehezített, fájdalmas légzés lehetnek a tünetek.
d) középfülgyulladás
Esetén a gyermek fülfájásra, fülzúgásra, panaszkodik. Kísérheti magas láz, hallás csökkenés, fejfájás, nyugtalanság, általános gyengeség.
Ma már ezek a kellemetlenségek elkerülhetők, megelőzhetőek.

• MMR vagy PRIORIX védőoltás

Ez a védőoltás a következők ellen véd:
a) rózsahimlő
b) mumpsz
c) kanyaró
Az oltóanyag, élő gyengített kanyaró, rózsahimlő és mumpsz vírusokat tartalmaz. A természetes fertőzéshez hasonló módon hat a védekező-rendszerre. Általában az 5-12. nap között ún. oltási betegség léphet fel lázzal, kiütéssel, esetleg nyálmirigy duzzanattal. A tünetek sokkal enyhébbek, mint a természetes betegségnél észleltek és 1-2 napnál nem tartanak tovább.
A lázas állapot gondos megfigyelést és lázcsillapítást igényel.
A védőoltást követő reakciókról tájékoztasd az oltást végző orvost!
a) rózsahimlő (rubeola)
A rózsahimlő (rubeola), vírus által okozott fertőző betegség, amely szintén cseppfertőzéssel terjed. Lappangási ideje 2-3 hét. Gyermekeknél általában enyhe betegségként zajlik, láz, apró kiütések és tarkótáji nyirokcsomó-duzzanat formájában. Felnőtteknél viszont ízületi gyulladás lehet a kísérő tünet. Igen ritkán átmeneti vérzékenységet és súlyos lefolyású, maradandó idegrendszeri károsodást, esetleg halálos végű agyvelőgyulladást is okozhat a rózsahimlő. Azonban ha a várandós anya a várandósság első harmadában esik át a betegségen, akkor az súlyosabb következményekkel járhat. Ekkor beszélünk az un. veleszületett (congenitalis) rubeoláról. Az újszülötteknél szem-, szív-, csontfejlődési rendellenesség, halláskárosodás és szellemi visszamaradottság mutatható ki. Azok a várandós nők vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve, akik korábban oltásban részesültek, vagy nem estek át a betegségen gyermekkorukban.
b) mumpsz (járványos fültőmirigy gyulladás, parotitis epidemica)
A mumpsz szintén vírus által okozott fertőző betegség, amely cseppfertőzéssel terjed. A lappangási ideje 2-3 hét, amely után láz és az egyik, majd a másik oldali nyálmirigyek duzzanata jelentkezik. A nyálmirigyek a fül előtt és az álcsont alatt helyezkednek el. Ezek gyulladásakor az arc jellegzetesen megdagad és fájdalmas lesz. A betegek egytizedében, a mumpsz agyhártyagyulladással is jár. Ennek jellegzetes tünete a fejfájás, hányás és aluszékonyság. Súlyos következménnyel járhat a szövődményként jelentkező heregyulladás is.
c) kanyaró (morbilli)
A kanyaró (morbilli), nyálcseppekkel terjed, vírus által okozott fertőző betegség. Lappangási idő 9-10 nap, amely után az első tünetek láz, köhögés, hurut és kötőhártya gyulladás. Néhány nap múltán először a fül mögött, majd az egész testen végigvonuló kiütések jelennek meg. Súlyos betegség, mely könnyen átvihető egyik emberről a másikra. Leggyakrabban előforduló szövődményei a középfül- és tüdőgyulladás, de okozhat agyvelőgyulladást is, ennek következtében életre szóló halláskárosodás, és értelmi fogyatékosság maradhat vissza. Azokban az országokban ahol még nincs védőoltás, még napjainkban is igen sok gyermek hal meg ebben a betegségben.